Egyik rajz órámra készülve volt ez a tananyag. A gyerekek nagyon szeretik a képregényeket, sokuk rendszeresen vesz is az újságosnál. Ahogy az órára készültem, szükség volt egy kis történeti áttekintésre. Érdekelt, hogy honnan is jött ez a képregény, mikortól is beszélünk mi képregényről.

Története vitatott. Egyesek már az őskorban festett falfestményekre mondják, hogy a képregények elődje. Ezt azért cáfolják sokan, mert a barlangfestmények nem egymás után követő képekből mesélnek. Ezeknek inkább mágikus szerepük a lényegesebb.

Az ókorban született falfestmények már sokkal inkább a képregényekhez hasonlítanak. A római, egyiptomi, görög birodalmakban is képek sorozatával jelenítettek meg egy-egy történetet. Például Traianus római császár oszlopa, ami a császár egyik (dáciai) hadjáratát örökíti meg. Az oszlopon jól látható az alaposan kidolgozott alakok sokasága, ahogy a győztes csatából kincseket zsákmányolnak és hazatérnek. 

Rómában található még a gyönyörű szép Paradicsom kapuja nevet viselő Lorenzo Ghiberti alkotása. A hatalmas bronz kaput 27 évig készítette, mely 10 ószövetségi jelenetet ábrázol.

Ugorva az időben a 17-18. századra, amikor is már kezdett elterjedni a könyvnyomtatás. Megnyílt az út a grafikák, karikatúrák sokszorosítása és terjesztése előtt. Egy korai ránk maradt mű, amelyben felismerhetők a képregény vonásai, Francis Barlow 1682 körül készült Egy pokoli pápista összeesküvés igaz története (A True Narrative of the Horrid Hellish Popish Plot) című munkája. 

A 19. században a svájci Rodolphe Töpffer kulcsszereplő a képregény történetében. Művei Európa- és Amerika- szerte megjelentek és piacot teremtettek a hasonló munkák előtt. Első rajzregényét, a Les Amours de Monsieur Vieux-Bois 1827-ben adta ki, majd másfél évtizeden belül ezt még hat könyv követte. Töpffert tartják a képregényalbum feltalálójának, mert minden munkája hosszabb lélegzetvételű. Könnyed rajzaival a társadalmi szokásokat, a politikát, a tudósokat karikírozta. Munkáiban a hangsúly már egyértelműen a rajzokon van, a szöveg csak kiegészíti, összekapcsolja azokat.

Tehát mondhatni, hogy az első rajzregény 1827-ben született, de már az ókortól kezdve a képsorozatok szerepet játszottak az emberek életében. A gyerekeket nem érdemes ezekkel a történelmi dolgokkal traktálni, de a rajz óra bevezetésében beszéltünk az őskori barlangfestményekről, megemlítettem nekik Traianus oszlopát és a Paradicsom kaput is. Ennyi ismeret még érdekes volt számukra. Ezután pedig a mai képregényekből szemezgettünk. Ezek közelebb állnak a gyerekekhez, ismerik és szeretik nézegetni, olvasgatni. Amellett, hogy szórakoztató, még fejlesztő hatása is van, mivel a lassabban olvasó gyerekek számára is könnyebb "olvasmány".